Ahogy az előző hónapban, szeptemberben is szeretnénk lerántani a leplet néhány napi, heti és havi rovatunkról. Most egy már bemutatott napi rovat következik, melynek címe az, hogy "Napi megdöbbenés". Azért csináljuk ezt a rovatot, mert hetente többször is megtudunk valami olyat, amiről eddig gőzünk se volt. Igaz, hogy napi rovatnak nevezzük, de nem jön minden nap, csak többször egy héten. Nem is túl hosszúak, csak egy-két mondatból állnak.A legutóbbi megdöbbenést itt lehet elolvasni, a mai pedig most következik:
A Facebook alkotója, Mark Zuckerberg alapból tervezte ezt, vagy ehhez hasonló dolog bevezetését, egy interjújában arról számolt be, hogy körülbelül két héttel az után, hogy "híres" lett a Facebook, már azzal zaklatták, hogy nemtetszés nyilvánításra is legyen lehetőség. Bár, belátta hogy igazuk van, mindig csak annyit mondott, "Ha nem tetszik miért nézed?". Most, biztosan mindenki arra gondol, hogy ennek a bevezetésével csak csontot dob a trolloknak, de Zuckerberg szerint ez nem lesz olyan, mert ezzel nem csak azt lehet azt mondani, hogy "nem érdekelsz", hanem pont az ellentétét is. Fennáll ez a helyzet az összes hasonló oldalon (pl.: YouTube), hogy ha valami rossz hírt közöl az illető, és ekkor meg vagy lőve:
-Nem értesz vele egyet?
-Bunkó vagy!
-Tetszik amit mondott? -Bunkó vagy!
Nos a Facebook, dislike-gombja pont erre lesz jó, részvétnyilvánításra. Legalábbis Zuckerberg erre tervezi, de hát a Facebook-ot se milliárdoknak tervezte!
Ahogy az előző hónapban, szeptemberben is szeretnénk lerántani a leplet néhány napi, heti és havi rovatunkról. Most egy már bemutatott napi rovat következik, melynek címe az, hogy "Napi megdöbbenés". Azért csinálom ezt a rovatot, mert hetente többször is megtudok valami olyat, amiről eddig gőzöm se volt. Igaz, hogy napi rovatnak nevezem, de nem jön minden nap, csak többször egy héten. Nem is túl hosszúak, csak egy-két mondatból állnak.A legutóbbi megdöbbenést itt lehet elolvasni, a mai pedig most következik:
a Voldemortban nem ejtjük a tét.
Igaz, hogy a Harry Potter-láznak már egy ideje vége van, de a sorozat írónője, J. K. Rowling szeret néha megosztani egy-két érdekességet, amiről fogalmunk sem volt eddig. Bár nekem úgy tűnik, hogy csak azért találja ki ezeket, hogy felhívja magára a figyelmet (még akkor is, ha erre egy másik embertszervez be), de egy rajongónak mindig jó olvasnia az ilyen érdekességeket. Itt a legújabb: eddig a fél világ rosszul ejtette Voldemort nevét, ugyanis nem Voldemortnak, hanem Voldemornak kell mondani, ha jó értelmezem. (Azért csak a fél világ, és nem az egész, mert rengetegen nem merik kimondani a Sötét Nagyúr nevét.) (Forrás: The Guardian)
Egyébként most, hogy rátaláltam erre, az is kiderült, hogy akarnak még valamit ezzel a HP-vel. Úgy néz ki nem volt elég a 7 könyv, a 8 film és a 3 kiegészítő könyv, kell még HP! És ezzel nincs is bajom, csak nekem egy kicsit nyögve-akarós szagú. Szóval, ami jönni fog: egy színdarab, ami a 7. könyv után fog játszódni, valamint valami film(ek) is, most azt nem tudom, hogy valamelyik szereplővel, vagy a lények gondozásáról lesz-e spin-off. De majd idővel kiderül.
Sziasztok! Bence után most én is elkezdem írogatni a kritikákat. Az elsőnek A marsit választottam, ami hatalmas hatással volt rám. És ezt nem sok alkotásról lehet elmondani. A könyv egyébként napjaink egyik legismertebb sci-fi-je. Az író az elején az egészet csak egy kutatásnak szánta, ki se adatta, hanem csak ingyen feltolta a blogjára. Mára pedig már készen van a film. A Magyarországon forgatott alkotás október 1-jén kerül a mozikba, Ridley Scott rendezésében és Matt Damon főszereplésével. Bővebben a kritikámban.
Andy Weir - A marsi
Eredeti cím:The Martian
Eredeti kiadás: Crown Publishers
Fordította: Rusznyák Csaba
Magyar kiadás: Fumax Kft., 2014
Célcsoport: mindenki, aki tudja, mi az a O2, CO2, N2 és a hidrazin, valamint, aki tud vizet bontani és nem fél a káromkodásoktól. Történet: Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg. Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne. Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”. De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez?
Az első mondatok:
Erre rába**tam. Ez a jól megfontolt véleményem.
Véleményem:
Minden könyvet ajánl valaki vagy valami, legyen az egy ismerős, esetleg egy közelgő film, ami az adott könyvből készült. Ezt a könyvet az idősebbik bátyám ajánlotta, addig nem is hallottam róla. Miután felvázolta az alapsztorit, még felsorolt pár érvet, de nekem már az elején megtetszett. De azért lássuk a kedvenc indokomat: az író a könyv megírása előtt évekig gyűjtötte az infókat, még a NASA-val is beszélt, hogy minden, ami a könyvben van hiteles legyen. Így tehát, ha ez a sztori tényleg megtörténne - a tudomány mai állása szerint -, pont így történne.
Tudod mit? A "kilowattóra per sol" macerás kifejezés, úgyhogy most kitalálok neki egy új tudományos egységnevet. Egy kilowattóra per sol... hm... bármi lehet... nem megy ez nekem. "Kalóz-ninjának" fogom nevezni.
Alapjáraton nem vagyok egy sci-fi rajongó, nem szeretem az olyan dolgokat, amiknek közük sincs a valósághoz. Ez a könyv azért tetszett meg elsőre, mert igaz, hogy ki van sarkítva, de itt valamilyen módon el tudod képzelni, hogy te is lehetnél az. Egy ember, aki nem egy hatalmas tudós, nem szuperhős, nem rendelkezik fokozott képességekkel, nem világmegváltó, vagy egy sztár... egy egyszerű asztronauta, aki kijutott a Marsra. Kemény munkálva van ember, aki ezt el bírja érni, és még csak meg sem kellett fürödni valami idegen bolygóról származó löttyben. Így tehát teljesen bele bírtam képzelni magamat a főszereplő helyzetébe.
Nem mondom, hogy letehetetlen egy könyv, és hogy gyorsan lehet vele haladni, mert én nem így voltam vele. A könyvben (az elején) a főszereplő, Mark Watney naplóbejegyzésein keresztül ismerkedhetünk meg a történettel, ami az elejétől a végéig sok tudományos leírást tartalmaz, de ez ne félemlítsen meg senkit! Épp csak annyit tudunk meg, amennyit tudnunk kell, nincs fölösleges maszlag. Az üres részeket (az elején) inkább a Weir-poénarzenál birtokolja (néha kicsit ízléstelenül), aminek én személy szerint, nagy rajongója vagyok.
Szerencsére, ha elég időt töltesz az űrben, megtanulod, hogyan sz**jál zacskóba. És ha azt hiszed, nagy a bűz, amikor kinyitom a húgyos dobozt, gondolj bele, mi van itt kábelfektetéskor.
A történetben egy kicsit később vagyunk a mai dátumnál. A NASA-nak már két sikeres Mars-utazás van a számláján, az Ares 1 és 2. Mark az Ares 3 legénységének tagja. Egy pár szó a Marsra jutásról: először is az asztronautákat egy gyorsító rakéta fellövi őket Föld körüli pályára. (Lebutítva:) Ezután a rakéta leválik, és csak az űrhajó marad, ezzel jutnak el Mars körüli pályára, ahonnan egy ún. Marsi Leszálló Egységgel jutnak a bolygó felszínére. Értelem szerűen: van egy Felszálló Egység is, ez az, ami beindítja a történéseket.
Ugyanis az MFE-t 150 km/h-s viharok elviselésére tervezték, de az Ares 3 legénysége a 6. solon (a 6. Mars-napon) bekap egy 175 km/h-sat. A viharban Mark bizonyos okok miatt elsodródig a többiektől, az asztronauták elkezdik keresni, viszont nincs sok idejük, hisz, ha nem sietnek az MFE tönkremegy, és ők pedig örökre a Marson ragadnak. Nem találják meg, a rendszer azt jelzi, hogy Mark meghalt. Az Ares 3-nek nincs más választása: indulniuk kell. Mint mi, olvasók megtudjuk, a rendszer tévedett, Mark él... egyedül a Marson.
Mark soha nem áll meg, folyamatosan agyal, gondolkozik a problémák megoldásain, így vele együtt a könyv is pörög. Minden oldalon van valami újabb problémája, amit meg kell oldania azért, hogy életben maradhasson. Hogy még akkor is éljen, amikor a következő csapat, az Ares 4 megérkezik a Marsra. Néha persze vannak jobb napok is. :) Ilyenkor főleg Mark ízléséről tudhatunk meg többet, valamint az asztronauta elbeszélései és visszaemlékezései alapján, a legénység többi tagját is megismerhetjük. Meg tudjuk, hogy ki szereti a diszkó zenét, kik a családos emberek, ki szerelmes a legénység egy másik tagjába.
Mark egy hatalmas figura, de néha még a jóból is megárt a sok, így az író nézőpontot váltott...
KLASSZ KÖNYV, HA MEGTETSZETT, NE HABOZZATOK ELOLVASNI
A film előzetese (inkább azoknak, akik már olvasták a könyvet)
A filmnek a magyar forgalmazó, az InterCom egy igen csak gagyi magyar címet adott: Mentőexpedíció. Ez a cím egyáltalán nem tükrözi a film központi történetét. A rajongók (köztük én is) annyira fel voltak háborodva, hogy még egy petíciót is aláírtak arra, hogy legyen a film címe is A marsi. Erről még az Index is írt itt, de sajnos az ócska cím megmaradt. A filmről, ha megnéztem, lesz majd egy élménybeszámoló poszt, addig is itt az előzetese:
A Facebook alkotója, Mark Zuckerberg alapból tervezte ezt, vagy ehhez hasonló dolog bevezetését, egy interjújában arról számolt be, hogy körülbelül két héttel az után, hogy "híres" lett a Facebook, már azzal zaklatták, hogy nemtetszés nyilvánításra is legyen lehetőség. Bár, belátta hogy igazuk van, mindig csak annyit mondott, "Ha nem tetszik miért nézed?". Most, biztosan mindenki arra gondol, hogy ennek a bevezetésével csak csontot dob a trolloknak, de Zuckerberg szerint ez nem lesz olyan, mert ezzel nem csak azt lehet azt mondani, hogy "nem érdekelsz", hanem pont az ellentétét is. Fennáll ez a helyzet az összes hasonló oldalon (pl.: YouTube), hogy ha valami rossz hírt közöl az illető, és ekkor meg vagy lőve: 
